Miért fontos párologtatnunk?

Testünk hőegyensúlya a lakásban akkor a legkedvezőbb, ha a helyiség levegőjének hőmérséklete, mozgási sebessége, a határoló falak hőmérséklete és a páratartalom optimális. Míg az első három feltételt lakásunk hőszigetelése, fűtőkészülékeink biztosítják, a megfelelő páratartalomról mindig külön kell gondoskodnunk. Tapasztaljuk, hogy télen, a fűtött szobában igen száraz a levegő. A hőmérséklet és a páratartalom optimális értéken tartásával lényegében fűtési energiát is megtakaríthatunk. Ha például 21 oC hőmérsékletű szobánkban fázunk, mielőtt a fűtőtest szabályzóját feljebb tekerjük, próbáljuk a páratartalmat növelni, hőérzetünk biztosan javulni fog.

Miért száraz a levegő?

Az ok a levegő fizikájában keresendő. A hideg levegő igen kevés nedvesség befogadására képes, hamar telítődik. A levegő hőmérsékletét növelve emelkedik a nedvességbefogadó képessége is. Így érthető, ha a téli, kevés nedvességet tartalmazó hideg levegőt szobánkban felmelegítjük, a páratartalom jelentősen lecsökkenhet, a légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. Hőérzetünk és a páratartalom összefüggéseire a természetben is figyelhetünk meg példákat. Ugyanazon a 25 oC hőmérsékleten a száraz sivatagban szinte fázunk, míg a tengerek melletti magas páratartalmú környezetben az izzadságtól ingünk a testünkhöz tapad. A túlzott páratartalom azonban legalább olyan kellemetlen, mint a száraz levegő.

Mennyi az ideális páratartalom?

Fűtött lakásban, 21 oC környezeti hőmérséklet mellett a 45-55 % relatív páratartalom az optimális.

Párásítási módok:

Hidegpárásítás

A hideg párásítók a szobahőmérsékletnél 2-5 fokkal hidegebb párát állítanak elő. Ezek egyik csoportját alkotják a vízporlasztással működő készülékek. A legegyszerűbb, durva cseppekre porlasztó mechanikus típusok kis mértékben tudják csak emelni a páratartalmat, mivel túl nagy vízcseppeket állítanak elő, és azok nem tudnak tökéletesen elpárologni még a földet érés előtt. Továbbá a nálunk általános kemény vizek használatával dérszerű, fehér vízkőporral lepik el környezetüket, és elég hangosak is. Kellemesebben használhatók az ultrahanggal porlasztó készülékek , amelyek egészen mikroszkopikus cseppekre porlasztják a vizet, és fehér ködfelhőt fújnak ki. A hideg párásítók másik nagy családját alkotják a hideg párologtatással működő légventillációs típusok. Ezek állandóan nedvesítenek egy nagy felületű szűrőbetétet (nedvesítő betétet) , és a szoba levegőjét egy ventilátorral ezen szívják át. Így fokozott párolgást idéznek elő. Ezzel a módszerrel igen komoly vízmennyiség (0,3-2,5 l/óra) párologtatható el, és nagy méretű lakások, páratartalma is helyreállítható. Az is nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy ez természetes, önszabályozó mechanizmusként működik, mely - megfelelő méretezés esetén, minden elektronika nélkül - magától beszabályozza a szoba páratartalmát a kívánatos (45-60 százalékos) relatív páratartalom közötti tartományba. (A dolog nyitja az, hogy ha a szűrőn átszívott levegő nagyon száraz, akkor sok vízpárát tud felvenni, tehát ekkor erős a páraleadás, de ha már eleve párás a levegő, akkor az a nedves szűrőn párafelvétel nélkül halad át.) Ezek a készülékek kevés áramot fogyasztanak (8-95 W óránként), jó minőségű motorjaik miatt elég csendesek. Az ilyen készülékek léteznek kombinált párásító-légtisztító változatban is . Ezek rendszeres tisztítást igényelnek, mivel a vízben elszaporodhatnak a mikroorganizmusok. A párolgás után visszamaradt vízkő viszont könnyen eltávolítható a nedvesítőbetét cseréjével. Fontos a készülékben lévő víz csíramentesítése, egyes típusoknál a csíramentesítő anyag a nedvesítőbetétbe van impregnálva (AOS 2051.2071), más típusoknál ezt a csiramentesítő adalékot a vízbe kell csepegtetni (BONECO 1358,1359 )

Melegpárásítás

A melegpárásítás során először a vizet fel kell melegíteni az elpárologtatáshoz. Ez a két elektróda között történik úgy, hogy az elektromos áram az egyik elektródából a másikba megy át. Az elektródák között a víz közvetíti az elektromosságot. A víz felmelegszik, párává alakul és az erre a célra kialakított lyukon távozik a készülékből. Ha a vízben magas az ásványi anyagok aránya, az elektromos cirkuláció gyorsabb lesz, így a párásítás is erőteljesebb.

Ultrahangos párásítás

Ez az eljárás magas frekvencián, gyors rezgéssel alakítja át a vizet apró vízcseppeké. A készülék alján lévő kis kvarc tányér másodpercenkénti 1,6 millió rezgéssel működik. A szétporlasztott vízcseppek, egy csőbe kerülnek. A köddé alakított folyadék egy csendes ventillátor segítségével távozik a helységbe, ahol elpárolog.